Jól állt az új titkárnőnek a motor…

Ismeritek a típust. Macskaszemű. Karcsú. Magabiztos. Úgy kaptatnak utána a pasik, mintha ő lenne az utolsó nő a világon. Aztán úgy rázza le őket, mintha tényleg ő lenne az utolsó nő a világon. Mint Macskanő a valóságban.

És mindemellett titkárnő.

Persze ezt nem negatív értelemben mondom. Titkárnő, de az a típus, aki mindig is titkárnő akart lenni. Nem azért került oda, ahova, mert máshoz nem értett, csak mások ügyeinek intézéséhez, kávéfőzéshez és telefonálgatáshoz. Élvezi a munkáját. Szenvedéllyel.

Van egy motorja.

Mikor először megláttam, ahogy megállt az irodaépület előtt a motorjával, az volt a pillanat mikor én is beálltam a nyálcsorgatók sorába és fellobbant bennem a remény, hogy talán észrevesz egy nap… hogy legalább rám néz, hogy méltat egy pillantásra, mielőtt továbbfordítja tekintetét. Fantasztikus zöld színű Kawasakija van, ami olyan természetesen áll neki, mintha egyenesen arra született volna. Tökéletesen ment zöld színű macskaszeméhez.

Fekete motoros ruházatot hord. Olyan páncélos típust, ami védi a viselőjét az esésektől. Hogy fogalmazzam meg, hogy ne bántsam meg női olvasóimat… Szóval fantasztikusan állt neki. Pont ott domborodott rajta, ahol kellett, és ott szűkült be, ahol kellett. Észveszejtő látvány volt.

Hirtelen nekem is kedvem támadt motorozni. És elmenni vele egy motoros túrára, bejárni az országot, apró motelekben aludni, és azt csinálni, amit szeretnénk…

Milyen szerencsések azok, akik ezt megengedhetik maguknak!

Bent az irodában a motoros ruházatát a szekrényébe rejtette el. Majdnem azt lehetett mondani, hogy átlagosan néz így ki, egyszerű kosztümben. De tudtam milyen érzések és kalandok lapulnak a szekrénye mélyén.

Mikor épp volt egy kis dolgom bent a munkahelyen, utánanéztem, hogy tudnék gyorsan motoros jogsit tenni. Annyira meghozta a kedvem a motorozáshoz ez a kis nő, hogy teljesen a megszállottja lettem a témának.

Közben a nő szakított a barátjával. Összetört a szíve. Egész nap nem szólt senkihez az irodában, csöndben és magányosan intézte a dolgait. A férfiakat egy haragos pillantással képes volt elüldözni magától. Még mindig egyszer sem vett észre se reggel, ha egyszerre értünk a munkahelyünkhöz, se a kantinban, se az irodában. Kezdtem feladni a reményt. De közben elkezdtem függetlenedni is az egész szenvedéstől. A motorozás új távlatokat nyitott előttem. Új érzéseket éltem meg, és kezdtem érezni, hogy én is megtaláltam az életstílusomat, pont, mint A Nő.

Miután meglett a jogosítványom motorra, elmentem motoros ruházatot venni. Ahogy válogattam a ruhák és páncélok között, valaki bejött a boltba, akit a boltos nagyon nyájasan üdvözölt. A hang mögöttem ijesztően ismerős volt és megfagytam ott helyben. A titkárnő volt az. És észrevett.

motoros ruházatKibontott hajjal, gyönyörűen, sőt, fantasztikusan állt ott, egyik kezét lazán a csípőjén tartva, a másikat lazán lógatva a lába mellett a bukósisakját fogta. Kedvesen elmosolyodott rám.
-A csöndes fiú az irodából, ugye? – kérdezte tőlem, az én első gondolatom pedig az volt, hogy kihez beszél ez, hol lát itt fiút?
-Azt hiszem, én vagyok az, Szabi vagyok. – nyújtottam felé a kezemet, kissé sértődötten.
-Jaj, ne érts félre, csak olyan fiatalos vagy. – mosolygott, miközben parolázott velem. – Krisztina vagyok. Te is motorozol?
– Igen, most tettem le a jogsit. Épp az első motoros ruhámat akarom megvenni magamnak, a motor már megvan.

Elkezdtünk beszélgetni. Kiderült, hogy nagyon okos kis csaj, nagyon ért a motorokhoz, mind a bütykölésükhöz, mind a motormárkákhoz és típusokhoz. Beszélgetés közben egyre szimpatikusabbak lettünk egymásnak. Segített nekem motoros ruházatot választani, aztán megkérdezte, hogy volna-e kedvem valamikor elmenni motorozni vele. Természetesen igent mondtam.

Azt hiszem, azért volt velem olyan kedves a motoros boltban, legalábbis azért foglalkozott velem, mert én nem zaklattam őt az irodában és nem loholtam a nyomában, mint egy kiskutya. Motorozás alatt egy egészen új életfilozófiára tettem szert. Az elengedés és a puszta boldogság életfilozófiájára. Hogy nem akartam magamat, a saját boldogságomat másoktól függővé tenni. Szerintem ez tetszett meg neki bennem. Hogy önálló voltam, szabad és magabiztos. Olyan, mint a motorozás.